Látás neurológia. Kérjen időpontot!

Autoimmun betegségnek tartják, melynek során a szervezet immunrendszere a saját szöveteit támadja. SM esetében az agy és a gerincvelő idegrostjait beborító és védő myelint teszi tönkre.

A neurológus szakorvos a központi és környéki idegrendszert, valamint az agyi keringést érintő gyulladásos, fertőzéses, immunológiai, illetve degeneratív betegségek, valamint az látás neurológia sérülésből adódó elváltozások kezelésével foglalkozik. Fejfájások: a rohamokban jelentkező, általában féloldali fájdalmat okozó migrén, az abroncsszerű, szorító fájdalommal járó tenziós, valamint a szem környékén fellépő éles, szúró fájdalommal járó cluster fejfájás.

Mi okozhat látászavart? Kerekes Éva, neurológus és gyermekneurológus A látászavar számos okkal magyarázható: látás neurológia egyszerű látásromlás, de okozhatja akár daganatos megbetegedés is, ezért érdemes mielőbb orvoshoz fordulni, ha panasza van. A látászavarok alapvetően két típusra oszthatóak: az ok a szemben van, az ok a központi idegrendszer betegségével hozható összefüggésbe. Az előbbivel a szemészet, az utóbbival a neurológia foglalkozik, de a klinikákon vannak speciálisan képzett szakemberek, a neuro-ophthalmológusok, akik a neurológiai eredetű látászavarok szakértői. Milyen okai lehetnek a látászavarnak?

Gerincvelői elváltozások: porckorong összenyomódása, idegrendszeri érintettséggel járó porckorongsérvgerincvelő keringési zavara, mely tartós fájdalommal jár. Sclerosis multiplex: autoimmun betegség, melynek során a szervezet antitesteket termel az agy és gerincvelői idegeket körülvevő myelinhüvely ellen, ami ennek következtében gyulladásba kerül és az idegek károsodását okozza.

Ez a látás neurológia idővel megakadályozza az izmok koordinálását és az izomerőért és az érzékelésért felelős idegek ingerület továbbítását.

Agyi keringési zavarok: az agyi véráramlás korlátozottsága miatt alakul ki. Okozhatja hirtelen fellépő vérzéses stroke agyvérzésahol a megrepedt érből kiáramló vér nyomja az agyat és az ér által ellátott terület nem kap megfelelő vérellátást.

Hátterében állhat továbbá vértelen stroke látás neurológia stroke is, amit vérrög okoz. Epilepszia: az agy működési zavara, melynek során elektromos túlműködés kisülés jelentkezik, ami izomgörcs, tudatzavar formájában jelentkezik.

Nem minden esetben jár görcsös rohammal, a kis rohamból a külső megfigyelő sokszor semmit nem vesz észre. Mozgászavarok: remegés tremorhirtelen fellépő, akaratlan mozgás tikkelésizomtónus csökkenés disztóniakoordinációs zavarok mind idegrendszeri problémára utalhatnak.

Alzheimer-kór: az agy idegsejtjeinek károsodásával járó neurodegeneratív betegség, mely a megismerési funkciók és a gondolkodás beszűkülésével, demenciával, illetve szellemi leépüléssel jár.

A betegség lefolyása gyógyszeres kezeléssel lassítható. Parkinson kór: mozgászavart okozó neurodegeneratív betegség, az izomműködést befolyásoló idegsejtek ingerületátvivő képességét rontja. A betegség jellegzetes, végtagremegéssel, ízületi merevséggel és lelassult mozgással járó tüneteket okoz.

SZEMTORNA AZ ÉLES LÁTÁSÉRT

Neurológiai vizsgálat menete A neurológiai szakrendelés keretében a szakorvos látás neurológia kikérdezi a pácienst jelenlegi tüneteiről, korábbi betegségeiről, a családban előfordult megbetegedésekről, majd áttekinti a korábbi leleteket, ami alapján felállítja a kórelőzményt.

Ezt követően állapotfelmérő vizsgálatokat végez.

A neurológus egyszerű kérdésekkel ellenőrzi a páciens mentális állapotát és beszédkészségét, minimális aktivitást igénylő feladatokkal pedig a látás neurológia koordinációját, a járást, az egyensúlyt, az izomerőt, illetve a látást, és más érzékelési funkciókat. Végül reflex kalapács segítségével ellenőrzi a reflexeket is. Ezek segítségével megállapítható, hogy idegrendszeri eredetű-e a panasz és milyen további vizsgálatok szükségesek a diagnózis felállításához.

A neurológus szakorvos a panasz okának feltárásához leggyakrabban modern képalkotó vizsgálatokat koponya MRgerinc MRkoponya CTgerinc CTröntgenilletve különböző elektrofiziológiai vizsgálatokat rendelhet el, melyekkel vizsgálható az agy elektroenkefalográfia, EEGa környéki idegek elektroneurográfia, ENGvalamint az izomzat elektromiográfia, EMG elektromos működése.

Mivel bizonyos betegségek genetikai halmozódást mutatnak, ezért laboratóriumi vizsgálatra is sor kerülhet.