Homályos látás az embereknél, Szembetegségek
Bővebben: Elsődleges látókéregventrális rendszer és dorzális rendszer Az OGM-ből az információ az agykéregbe jut, amelynek első állomása az elsődleges látókéreg. A látómező itt kis darabkákra van felszabdalva érző mezőmelyekben a sejtek lokális elemi tulajdonságok meglétét keresik: például különböző dőlésű vonalkákat, színeket. Az elsődleges látókéregből az információ két nagy pályán továbbítódik.
A ventrális pálya a tárgyak azonosítását végzi. A másik nagy pálya a dorzális pályaamely a tárgyak helyét azonosítja, és a tárgyakhoz kapcsolódó viselkedést irányítja.
A látszerész szakma képviselői számára
Utóképek [ szerkesztés ] Az erős fénynek kitett fényreceptorok deszenzitiválódnak, ha ez a fény az érzékeny tartományukban éri őket. Még mindig kevésbé jeleznek a szokásosnál néhány másodperccel azután, hogy a fény kihunyt.
Szembetegségek Farkasvakság A farkasvakság, vagy más néven nyctalopia, a látáskárosodásnak egy olyan típusa, amely során sötétben vagy rosszul megvilágított környezetben látásgyengülést tapasztalhatunk. A betegség nevével ellentétben nem tényleges vakságról van szó, csupán arról, hogy éjjel vagy sötétedés után a nem megfelelő fényviszonyok miatt látási nehézségeink támadnak, amely különösen kellemetlen és veszélyes például gépkocsivezetés közben, és kisebb kellemetlenséggel jár egyéb helyzetekben is, mint például a csillagok szemlélése közben vagy egy sötét mozitermen való áthaladáskor.
Az ez alatt látott színekben ez a komponens kevésbé van jelen, mint egyébként; ez a jelenség vezet az utóképek kialakulásához, amikor is a szem tovább lát egy élénk színű figurát, de komplementer színben. Az utóképeket a festők is felhasználták, megjelenítették, mint például Vincent van Gogh.
Szemüvegviselők számára
A normálistól eltérő színlátás[ szerkesztés ] Bővebben: Dikromatikus színlátás Színérzékelési hiányosságok főként akkor fordulnak elő, ha egy személy egy vagy több szín látására képes csapsejtje hiányzik vagy kevéssé érzékeny. Ha az alany kevesebb színt lát, akkor színtévesztő, ha pedig csak a szürke árnyalatait érzékeli a fehértől a feketéig, akkor színvak.
Agyi sérülések is okozhatnak színlátási zavarokat, ha a vizuális rendszer sérül.
Mi okozhat látászavart?
Tetrakromázia[ szerkesztés ] Míg a legtöbb ember trikromát, homályos látás az embereknél háromféle színészlelő receptora van, addig sok állatnak négyféle.
Közéjük tartozik néhány pókfaja legtöbb erszényesmadárhüllőés a halak sok faja. Más fajok azonban csak két alapszínt látnak, vagy egyáltalán nem látnak színeket; ezeket dikromátoknak, illetve monokromátoknak hívják. Különbséget kell tenni a retinális tetrakromázia és a funkcionális tetrakromázia között. Az előbbiben négyféle színészlelő receptor van a retinában, az utóbbiban pedig az illető egyed e négyféle receptor segítségével képes jobban megkülönböztetni a színeket.
A nők fele, de a férfiak kis százaléka retinális tetrakromát. Ez fokozottan érvényesül, ha az adott egyén kétféle változatot örökölt az egyik csapfajta közepes vagy nagy hullámhosszra érzékeny génjéből.
Milyen tünetei vannak a farkasvakságnak?
Ez a gén az X-kromoszómán helyezkedik el, homályos látás az embereknél különbséget okoz a nemek arányában. Közülük egyesek jobban meg tudják különböztetni a színeket, ezért funkcionális tetrakromátok.
Bővebben: Szinesztézia A szinesztézia egyes formáiban betűk és számok látása, vagy a fizikai percek a látásról szólnak hangok hallása színérzetet is kivált. Kísérletekkel és leképező technikákkal mutatták ki, hogy ezek a színészlelések megnövekedett tevékenységgel járnak az agynak a színekkel foglalkozó részén, és hasonló agyi folyamatok hozzák létre őket, mint amik a valós színeket is létrehozzák.
