Ha nincs tárgylátás. Ha nincs tárgylátás A szürkehályog és kezelése

Any- nyira könnyű a tárgyak észlelése, felismerése, hogy elsőre nehéz megérteni, milyen komplex is ez a folyamat. Képzeljük el, hogy egy olyan intelligens robotot szeretnénk alkotni, amely képes a képen látható székek felismerésére, és el tudja dönteni, hogy azok közül melyikre lehet leülni.

• Rövidlátás, távollátás tünetei és kezelése Mélységészlelés — Wikipédia Rövidlátás, távollátás tünetei és kezelése - HáziPatika A rövidlátás és távollátás előfordulása A szürkehályog és kezelése Tartalomjegyzék Ha nincs tárgylátás, A látvány feldolgozásának első fázisában a szem a fénymennyiség különbségeit pásztázza, keresi a határ-vonalakat.
• Ha nincs tárgylátás A szürkehályog és kezelése

Vegyünk egyelőre csak egy példát a képről: hogyan tudja robotunk eldönteni például azt, hogy az íróasztalon lévő modellre vagy a másik szobában, távol látható székre le lehet-e ülni? Számunkra a kérdés nevetségesen könnyű, de csak addig, amíg észrevesszük, hogy a két tárgy képe valójában teljesen azonos!

Mi alapján döntsön tehát robotunk?

Ha nincs tárgylátás,

Egy komplex tárgy, melynek felismerése nem okoz gondot senkinek 5. Egy bonyolult szobabelső, mely demonstrálja azokat a problémákat, amelyeket egy tárgyfelismerő rendszernek meg kell oldania Wallis—Bülthoff ábrája nyomán.

Az adott tárgykategóriát felismerjük helyzetétől, megvilágításától, színétől, méretétől, illetve távolságától, nézőpontjától függetlenül, részlegesen kitakarva, részekre bontva, valamint a kategória eltérő elemeit szemlélve is Három fontos csoportja van azoknak az érveknek, melyek azt mutatják meg, miért is nehéz probléma a tárgy- vagy alakészlelés. Egy adott tárgyat csak nagyon ritkán látunk azonos feltételek mellett, vagyis a tárgy retinára vetülő képe sokszor változik, mivel más szögből, irányból, távolságból, méretben, színben, illetve fényviszonyok mellett látjuk.

Azt ha nincs tárgylátás tehát, hogy tárgyészlelésünk pozíció- méret- távolság- vagy színinvariáns, vagyis független a fenti tulajdonságoktól. Egy adott tárgy kategóriájának egyes tagjait kisebb eltéréseik ellenére is fel tudjuk elismerni, és ugyanúgy kezeljük őket.

Ez persze nem jelenti azt, hogy ne tudnánk a különbségeket is észrevenni egy adott kategória egyes tagjai között szelektivitás. Tárgyfelismerésünk ezen két folyamat, a ge- neralizáció és a szelektivitás nyereség-veszteség vagy vám-rév hatásán múlik. A tárgyakat egyszerre több specificitási szinten is fel tudjuk ismerni. Hogy melyik felismerési kategorizációs szintet használjuk, az mindig a feladatunktól függ. Mint látni fogjuk, ezeket a problémákat a tárgylátás egyes modelljei eltérő módon kezelik.

Fejezetünkben azokat a folyamatokat foglaljuk össze, melyek az alakok, formák, a két- illetve háromdimenziós tárgyak észlelését teszik lehetővé. A tárgy-alakzat és a háttér elkülönítése: perceptuális szegregáció A ha nincs tárgylátás körülvevő tárgyak, a környező világ legtöbb dolga jól megkülönböztethető alakú és formájú.

Bár nem biztos, hogy mindenki tudatában van ennek, a tárgyakat körvonalaik alapján észleljük. Az angolban használatos edge szó megfelelői — perem, él — helyett fejezetünkben a kifejezőbb kontúr, illetve körvonal kifejezéseket használjuk. Például szobánk ablakán kitekintve az ablak körvonalai zárt négyszögalakot írnak le, míg a kint látható fák szabálytalan körvonalai jól láthatóak az égbolt háttere előtt.

A tárgylátás egyik alapvető lépése sokak szerint előfeltételehogy az adott tárgyat annak hátterétől, valamint az együtt megjelenő tárgyakat egymástól elkülönítsük. Ezt afolyamatot nevezzük perceptuális szegregációnak, illetve alakzat-háttér szegmentációnak.

A kifejezések egyben arra is utalnak, hogy egy tárgy látása során a tárgy alakja az, ami elkülönül, azaz szegregálódik a hátteret alkotó mintázattól. Vegyük példának az 5. Ha nincs tárgylátás ábra mely úgynevezett kétértelmű ábra jól demonstrálja az alakzat-háttér szegregáció fontosabb tulajdonságait.

Rövidlátás, távollátás tünetei és kezelése Észlelés — Wikipédia Hogyan lát a vadász és a vad?

Ezek a következők: Az alakzat a háttér előtt van. A háttér olyan alaktalan anyag, amely az alakzat mögött is folytatódik. A körvonal kontúrami az alakzatot és a hátteret elkülöníti, az alakzathoz tartozik. Az alakzat könnyebben megjegyezhető, és jobban hasonlít egy adott tárgyra, mint a háttér.

Az úgynevezett Rubin-váza. Mi van a képen: két arcprofil vagy egy váza? Nézzük, hogyan érvényesülnek ezek az elvek az 5. Próbáljuk úgy látni az ábrát, hogy a fekete felszín az alakzat. Ilyenkor két arcprofilt látunk, melyek mögött a fehér, differenciálatlan hátteret nem lehet mint vázát ha nincs tárgylátás, mivel az ábra kontúrjai ebben az esetben az arcokhoz tartoznak.

Próbáljuk most a fekete felszínt mint hátteret elképzelni, és vegyük számba az alakzat-háttér szegregáció fenti tulajdonságait.

Van néhány további fontos tulajdonsága is a képnek, mely meghatározza azt, hogy mit látunk háttérnek, és mit tárgynak: ezek a méret, a szimmetria, az orientáció és az ismertség. A kontúrokkal határolt kisebb területeket inkább mint alakzatokat érzékeljük, a szimmetrikus területeket úgyszintén.

Észlelés – Wikipédia Mit jelent a tárgylátás

Ha egy terület fő tengelyiránya függőleges vagy vízsz- szintes, akkor megint csak inkább mint alakzatot érzékeljük.

Nézzük meg, hol és hogyan történik a perceptuális szegregáció. A hatvanas években kezdődött idegektől való látás kísérletek paradigmaváltást hoztak a látáskutatásban. Évtizedekig tartó kísérletsorozatokban mára a kutatók leírták az emlősök látórendszerét alkotó egyes kérgi területeket és azok tulajdonságait.

Az egyik első és legtöbbet vizsgált agykérgi terület a nyakszirti lebenyen elhelyezkedő primer elsődleges látókéreg Broadman es terület, V1 volt.

Ennek neuronjairól kiderült, hogy eltérő méretű és irányú vizuális ingerekre a legérzékenyebbek. Campbell és munkatársai Campbell-RobsonBla- kemore-Campbell ha nincs tárgylátás az elsők, akik felvetették, hogy ezek a neuronok fontos szerepet játszhatnak a körvonalak detekciójában és a perceptuális szegregációban.

Rövidlátás, távollátás tünetei és kezelése - HáziPatika - A tárgylátás hiánya az

Elméletük szerint a látórendszer olyan neuroncsoportokból áll, melyek legjobban egy adott téri frekvenciasávra érzékenyek, vagyis téri frekvenciaszűrőkként működnek. Amint már a látás alapfolyamatairól szóló fejezetben szó volt róla, a kisebb receptív mezejű neuronok a magasabb, míg a nagyobb receptív mezejű neuronok az alacsonyabb téri frekvenciákra reagálnak a legjobban, így mintegy többszörös, egymástól relatíve független téri frekvenciacsatornákat hoznak létre, és a látott kép Fourier-analízisét végzik el.

A magasabb térbeli frekvenciákra érzékeny neuronok a finomabb részletek, az alacsonyabb térbeli ha nincs tárgylátás érzékeny neuronok a durvább mintázatok felismerésében játszanak inkább szerepet. Az elmélet legfontosabb bizonyítéka a szelektív adaptációs technikával végzett kísérletekből ered. Az érzékenységcsökkenés szelektív volt az adott térbeli frekvenciára, ami arra utalt, hogy az egyes térbeli frekvenciákra hangolt neuronok egymástól független csatornákon dolgozzák fel a látott információt.

A V1-et rigid struktúra, szigorú retinotópia jellemzi. Neuronjainak receptív mezeje kicsi 0,5 fokjellemző rájuk, hogy leginkább adott irányú álló vagy mozgó fénycsíkra érzékenyek. Az egyes irányokra érzékeny neuronok csoportokba rendeződve orientációs oszlopokat alkotnak.

• Any- nyira könnyű a tárgyak észlelése, felismerése, hogy elsőre nehéz megérteni, milyen komplex is ez a folyamat.
• Rövidlátás, távollátás tünetei és kezelése - HáziPatika

Ezek között az oszlopok között találhatók azok a fény hullámhosszára érzékeny neuronok, amelyek kortikális kérgi dugókat alkotnak. A Ha nincs tárgylátás két, részben elkülönült információfeldolgozó vizuális pályarendszer indul ki. A V1-et a másodlagos látókéreg V2, Broadman 18 veszi körül. A V3, ha nincs tárgylátás a V5 MT — mediális temporális terület a parietális rendszer tagjai, neuron- jaikat mintázatok mozgása ingerli a legjobban, receptív mezejük igen nagy.

A tárgyfelismerésben fontos ventrális rendszer következő tagja a V4, mely a szín- a forma- és a mintázatérzékelésben játszik ha nincs tárgylátás. Neuronjainak receptív mezeje néhánytól néhány tíz fokig terjedő méretű, jellemző ingerei ha nincs tárgylátás felszínek, textúrák, geometriai ábrák.

A ventrális rendszer utolsó, tisztán vizuális állomása az inferior temporális kéreg IT ; neuronjainak receptív mezeje sokszor igen nagy méretű akár 70 fok is lehet. Jellemző ingerei bonyolult háromdimenziós ábrák, tárgyak, emberi vagy állati arcok képe. A főemlősök vizuális rendszerének vázlatos ábrázolása és a tárgylátásban fontos ventrális rendszer jellemző ingerei. Az egyes területek megközelítő helyét az emberi agy jobb féltekéjén jelöltük V1, V2, V4, V5 — elsődleges, másodlagos, negyedleges, illetve ötödleges vizuális látókéreg; MT — mediális temporális kéreg; IT — inferior temporális kéreg A közelmúltban az is kiderült, hogy a Vl-neuronok nem egyszerű szűrőként működnek.

Lamme rhesusmajmokkal végzett kísérleteiben kimutatta, hogy ugyanarra a texturált felszínre a neuronok válasza nagyobb volt, ha azt alakzatként látták, mint ha háttérként, vagyis a V1 valószínűleg fontos szerepet játszik a körvonalak detek- ciójában és az alakzatok hátterüktől való elkülönítésében is.

Az alakzatokat alkotó körvonalak integrációja és a Gestalt-elmélet Történetileg az első pszichofizikai modell, mely ha nincs tárgylátás látott kép tárgyakká szerveződését leírta, a Gestalt-elmélet volt. A Gestalt németül egészet jelent. A koncepciót először ben Wilhelm Wundt írta le, de csak később, a századforduló után, Max Wertheimer, Kurt Koffka és Wolfgang Köhler munkáinak ha nincs tárgylátás között formálódott ki teljesen.

A Gestalt-elméletek ma is érvényes módon írják le azokat a fő szabályokat, amelyek alapján a háttértől már elkülönült körvonaldarabok egységes alakzatokká, ha nincs tárgylátás szerveződnek. Nézzük az alakká, tárggyá formálódás legfontosabb Gestalt-törvényeit! Egyszerűség: minden mintázatot úgy látunk, hogy a lehető legegyszerűbb struktúra szolgál domináns értelmezésként domináns interpretáció.

Az ismert olimpiai ötkarikát például tehát valóban mint öt kört észleljük, és nem mint kilenc bonyolult alakzatot 5. Hasonlóság: az egymáshoz hasonló dolgokat egymással csoportosítva mint egységet észleljük. Ezért látjuk az egymástól egyenlő ha nincs tárgylátás lévő köröket és kereszteket mint sorokat, és nem mint oszlopokat 5. Jófolytatás pregnancia : azokat a körvonalszegmenseket csoportosítjuk körvonalegésszé, melyek görbülete a legkevesebbet változik, más szavakkal: az egyenes vagy a folyamatos görbület mentén elhelyezkedő pontok tartoznak össze.

Ezért látunk egy kört és egy X-et az 5. Közelség: az egymáshoz közelebbi tárgyakat csoportosítjuk 5.

A tárgylátás hiánya az

Közös sors: az együtt egy irányban, azonos sebességgel mozgó tárgyakat egységnek látjuk. Ismertség: a dolgok könnyebben alkotnak csoportokat, ha a kialakuló egész ismert, és könnyen értelmezhető. A Gestalt-törvényekbõl néhány: a egyszerûség, b hasonlóság, c jó folytatás, d közelség Hogyan alakulnak ki ezek a szabályok? Valószínűleg tanulás és tapasztalat útján: az egyedfejlődés alatt a környezettel való interakció során észlelt szabályszerűségek alakítják őket.

Mit jelent a tárgylátás

A szabályszerűségeket azonban a vizuális feldolgozórendszer működési sajátosságai határozzák meg. Ezekre később visszatérünk. Hogyan játszanak szerepet a Gestalt-törvények a körvonalak integrációjában? David Hubel és Thorsten Wiesel tanulmánya óta tudjuk, hogy a V1 neuronjai ha nincs tárgylátás szelektivitást mutatnak a bemutatott vizuális inger vonaldarab irányára erről bővebben már szó volt a látás alapvető folyamatait ismertető 3.

Így például az 5.

Ez a tulajdonság további bizonyíték arra, hogy a V1 szerepet játszik a körvonal-szegregációban. Ugyanakkor, mivel a Vl-neuronok többségének receptívmező-mérete kicsi, csak egy maximum néhány vonaldarab kerül egyszerre receptív mezejükbe.

Hogyan integrálódik egésszé a sok izolált vonaldarabka? A magyarázat abban rejlik, hogy az ha nincs tárgylátás vonaldarabkákat kódoló Vl-neuronok válaszát befolyásolják a mellettük lévő neuronok, illetve a klasszikus receptív mezejükön kívüli, úgynevezett kontextuális ingerek is. Egyrészt tudjuk, hogy a darabokból álló kontúrok detekciója jobb, ha az ingerek azonos tengelyre esnek, illetve ha zárt alakzatot alkotnak Kovács-Julesz Másrészt közvetlen bizonyíték is van arra, hogy a neuronok válasza nagyobb egy adott irányú vonaldarabra, ha azzal ko-lineárisan, vagyis vele megegyező irányban, a receptív mezőn kívül egy másik vonaldarabka is elhelyezkedik Hess et al.

A téma részletes összefoglalását lásd Kovács Egy tárgyat, vagyis annak kontúrját definiálhatja az, hogy világosabb vagy sötétebb vízi stadion látásvizsgálata hátterénél fényességkontrasztmás színű színkontrasztmás mintázatú mintázatkontrasztmás háromdimenziós síkban helyezkedik el diszparitásvagy hogy alkotó pontjai más irányban mozognak, mint a háttér elemei relatívmozgás-kontraszt.