A látás kibernetikája


A komputergrafika alig több, mint egy évtizednyi, rohamos fejlõdése csupán töredéke annak a folyamatnak, melyben a megfigyelõ és a képzet kulturálisan ismert jelentése megsemmisül. Ez utóbbiak, legalábbis a hetvenes évek közepéig, a látás kibernetikája az analóg médiát képviselték, mely még megfelelt a spektrum optikai hullámhosszának, és akár a statikus, akár a mozgásban lévõ megfigyelõ szempontjából a valós térben helyezkedett el. A legújabb technológia, mint például a számítógépes dizájn, a szintetikus holográfia, a repülõgép szimulátorok, a komputeres animáció, a gépi képfelismerés, a sugár követés, a szerkezet feltérképezés, a mozgás kontroll, a virtuális valóság pajzsok, a mágneses rezonancia ábrázolása és a multispektrális szenzorok olyan síkra helyezik a látványt, mi a jó látás bepillantása el van választva az emberi megfigyelõtõl.

  • Kibernetika és látás, Látás kibernetika
  • cyberszkóp - jonathan crary: az érzékelés modernizálása

Jelentõségüket csak növeli a globális infomáció ipar követelménye valamint a gyógyászati, hadi és a rendõri hierarchia fokozott igénye. A vizualitás a kibernetika és az elektromágnesesség birodalomába helyezõdik át, ahol az absztrakt vizuális és nyelvi elemek egybeesnek, és a globális fogyasztás, körforgás és csere tárgyát képezik. De lássuk, milyen történelmi kérdést vet fel mindez!

Példának okáért a vizualitás átalakulásának hajnalán nem pusztán az a kérdés, hogy a látás mely módozatai maradnak fenn, hanem az is, hogy mi az, ami összeköti a jelen pillanatot a képi megjelenítés régi módjaival. Hogyan viszonyulnak a jelen anyagtalan digitális képei Walter Benjamin A mûvészet a reprodukálhatóság korszakában-jához?

Kibernetika és látásmód. Találkozzunk a Facebookon!

A szubjektivitás milyen mértékben válik a csere és az információs hálózatok racionalizált rendszerei közötti a látás kibernetikája bizonytalan feltételévé? Csupán azt szeretném jelezni, hogy a modernitás bármiféle összegzésének fõ feladata számot vetni a megfigyelõ alkatának és lehetõségeinek folyamatos átalakulásával, az emberi érzékelés kényszerû modernizációjával, amely nagyjából a kapitalista modernizáció imperatívuszának felel meg.

Ez azt jelenti, hogy a modernitás szükségszerûen egy olyan megfigyelõt feltételez, amely folyamatosan átalakul és fejlõdik, hogy megfeleljen a termelés és a fogyasztás szüntelenül változó követelményének. Az a tény azonban, hogy a modernitás és a modernizáció magában foglalja az emberi érzékelés folyamatos átalakítását, aligha magyarázható az új technika megjelenésével.

A látás kérdése történelmileg a látás kibernetikája a társadalmi hatalom mûködéséhez kapcsolódik, és a XIX. Az as, as években hirtelen a szubjektív látás fogalma kerül elõtérbe, melyet a test, a megfigyelõ fiziológiai alkata szab meg, kiszorítva a látás klasszikus vagy karteziánus modelljét.

Csaknem kétszáz évig a látás dikurzusait és gyakorlatait a camera obscurával írták le, e végsõsoron teológiai modellel, mely biztosította a külsõ világ tartalma és a megfigyelõ szubjektum objektív megfelelését, ellensúlyozva az emberi látás nyilvánvaló hiányosságát és pontatlanságát. Ez az as és as éveket meghatározó stabilizációs modell elválaszthatatlan volt a monadikus individuum és a tõle függetlenül, eleve adott objektív igazság kapcsolatától.

A szubjektív látás gondolata természetesen nagyobb ismereteléméleti fordulatokhoz kötõdik, de felmérhetetlen jelentõséggel bír az a felismerés, hogy a tudást anatómiai és fiziológiai feltételek szabályozzák, s hogy a látás kibernetikája igazsága a test mûködésétõl függ, amit Michel Foucault a transzcendens empirikusra vetítésének nevez. Ez a fordulat óriási változást hozott, és annak a felismerésével járt együtt, hogy a látás esetleges, megbízhatatlan, mi több egyenesen önkényes a külsõ világ tekintetében.

A látás tehát átadta magát a normalizálásnak, a mennyiségi meghatározásnak és az átalakulásnak. Miután az érzékelés empírikus igazsága áthelyezõdött a testbe, az érzékek és mindenekelõtt a látás a manipuláció és a stimuláció eszközévé vált.

a látás kibernetikája remegés a rossz látás miatt

A XIX. A látás így lett összeegyeztethetõ a modernizációval. De bármily meglepô, a tôke dinamikus logikája ezen a ponton elkezdi drámaian aláásni a látás kibernetikája érzékelés egész a látássérülés okainak osztályozása, s ezzel egyidejûleg kiszabja vagy megkísérli kiszabni az odafigyelés fegyelmi uralmát.

Ugyanakkor a késô XIX. A figyelemben, különösen az ipari termelés új formáinak tekintetében, egyre inkább veszélyt és komoly problémát látnak. A modernitás egyik kritikus aspektusának tekinthetjük a figyelem folyamatos válságát: a látás kibernetikája kapitalizmus belsõ átalakulásai következtében új határok felé tolódik ki a figyelemelvonás azáltal, hogy szakadatlanul újabb és újabb termékek jelennek meg, a stimuláció újabb forrásai tárulnak fel, s az információ özöne zúdul az emberre, melyre aztán a tôke úgy reagál, hogy az érzékelés irányításának és szabályzásának új módszereit találja fel.

A személyi számítógép egyfelôl példátlan figyelemelvonás abban a tekintetben, hogy felmérhetetlen mennyiségû adatot tesz hozzáférhetôvé, másfelôl fegyelmezett elfoglaltság, mely odafigyelést igényel.

A televízió a másik olyan apparátus, mely helyhez kötött figyelmet követel, s kezdettõl fogva a figyelemelvonás egyik módjának számított.

Jelen válságában a látás kibernetikája olvashatósága kérdôjelezôdött meg, súlyos fejtörést okozva a tévétársaságok vezetôinek. A mûholdas adók, a kábeltévék és a távirányítós készülékek elburjánzásával túlléptünk egy határt, a túlterheltség állapotába kerültünk, ahol a tiszta figyelemelvonás már magát gyógyászati ​​szemészet látványt fenyegeti.

Más területeken a válságra legalább technikai megoldás kínálkozik: a legfrissebb hadi, gyógyászati és felügyeleti technikában érzékszerveink túlterheltségét csökkenti az emberi szem gépi látással és intelligenciával való felcserélése.

a látás kibernetikája speciális gyakorlat a látás javítására

De megvizsgálhatjuk a látás kibernetikája XX. A megsokszorozott figyelem és figyelemelvonás uralma ebben az idôszakban nyeri el paradigmatikus modern jegyeit. A harmincas években fordul Benjamin érdeklôdése a sokk és ehhez kapcsolódóan a figyelem és a figyelemelvonás kérdése felé.

a látás kibernetikája online látásellenőrzés

Újra és a látás kibernetikája nekirugaszkodik a sokk hatásai, történelmi feltételei, politikai vonatkozásai leírásának. Elveti azt, az évtized elején a moziból vagy az avantgard stratégiákból merített elképzelését, hogy a sokk képes forradalmi gondolkodást és tettet kiváltani, s arra a meggyõzõdésre jut, hogy a sokk vagy passzív fogyasztásra késztet, vagy a fasiszta mozgósítás eszköze. Megalkotja a játékasztal részekre bontásának egymáshoz kapcsolódó képeit, az ipari futószalagot és a filmtekercset: ezek annak az emblémái, ami Benjamin szemében a látás kibernetikája tapasztalat elértéktelenedését képezi.

A tapasztalat rendszertelen semleges ingerek sorozata vagy szintaxisa lesz a szemében.

a látás kibernetikája ha gyorsan csökken a látása

Benjamin számára a sokk mindenekelôtt a szintézis kanti modelljének felszámolása és az érzéki fragmentummal vagy rommal történô behelyettesítése.

Kant óta a modernitás ismeretelméleti dilemmáját képezi az a kérdés, hogy miként lehetséges a látás kibernetikája szintézisalkotás a megismerés széttöredezettsége, atomizáltsága közepette. Ez a dilemma a XIX.

Freud és Pierre Janet korában a pszichológiai normalitás az észleletek funkcionális egésszé történô szintetikus összekapcsolásának képességét jelentette, a tudathasadás veszélyének elhárítását. De amit õk az érzékelés regressziós vagy patológiás széthullásának tekintettek, az voltaképpen a szubjektumnak a képi megjelenítéshez való viszonyában bekövetkezett alapvetõ fordulat jele volt. Bergsonnál például a szintézis új modelljei közé tartozik a közvetlen érzéki észleletek összekapcsolása az emlékezet teremtõ erõivel, míg Nietzsche a hatalom akarását az erõk dinamikus, mesteri szintetizálásához köti.

a látás kibernetikája hogyan lehet alternatív jövőképet kialakítani

E gondolkodók munkásságát a tõke kialakuló logikája határozta meg, amely odafigyelést követelt a szubjektumtól új látási a látás kibernetikája egész sorát illetõen.

A tõke dinamikus uralmának belsõ mozgása ugyanakkor arra irányult, hogy folyamatosan feloldja az összekapcsoló szintézist, ami a fegyelmezett odafigyelés alapját képezte. A kapitalizmus kulturális logikája megköveteli, hogy természetesnek vegyük figyelmünk tárgyának gyors váltogatását.

Látás kibernetika

A kapitalizmus mint nagy sebességû csere és körfogás elválaszthatatlan az emberi érzékelés alkalmazkodóképességétõl, jóllehet nem tudjuk, vannak-e inherens biológiai vagy pszichológiai korlátai. David Croneneberg Videodrome címû filmje az érzéki alkalmazkodóképesség határának kérdését feszegeti.

  • Látás kibernetika, Látásélességi egység
  • Kibernetika és látásmód. A rendszer kifejezés a gondolkodástörténet görög hagyományában jelent meg

Croneneberg bemutatja, milyen szorosan kötõdik az emberi érzékelés sorsa egy folyamatban lévõ biotechnikai evolúcióhoz, amelyben az idegrendszer fokozatosan elveszti önálló identitását, és puszta jelfogóvá válik a nagyobb hatalmi hálózatok közepette. Bizonyos értelemben Croneneberg alig több, mint tíz évvel ezelõtt, vagyis akkor készített egy koraérett filmet a virtuális valóságról, mielõtt az bekerült volna a köztudatba.

A virtuális valóság technikája teljes egészében újra írja az idegrendszer térképét a látás kibernetikája azt a modellt, mely a huszadik század elsõ felében a modernitás dinamikus terület hódító szakaszát megalapozta, azaz a neves neurológus, Charles Scott Sherrington csaknem száz éve kidolgozott idegrendszer modelljét.

Account Options

Sherrington számára az érzéki tapasztalat elválaszthatatlan volt a testtõl mint fejlõdõ, egységbe rendezõ tér- és idõbeli rendszertõl, és mindenekelõtt egy komplex motorikus organizmushoz kapcsolódott, melynek távolsági receptorai képesek feldolgozni térben távolesõ adatokat, s ezáltal eligazítani a szervezetet tér és idõ szubjektív világában. A virtuális valóság megjelenésével és Croneneberg látomásában összekeverednek, összekuszálódnak az érzéki a látás kibernetikája a mozgási ingerek, és egyetlen stimulációs síkot alkotnak, ahol az, amit valaha a test szubjektív koordinátáinak hittek, végérvényesen felbomlik, a szintézisnek még a lehetõségét is eltörölve.

a látás kibernetikája száraz böjt a látás érdekében

A Videodrome és Philip K. Dick regényeinek legfontosabb vonása, hogy tapasztalati mezõjük darabokból összetákolt, a régi és az új érzéki formák keveréke, az euklideszi tér és a videó hallucináció dimenziók nélküli tapasztalatából összerakott hibrid, a látás kibernetikája mégis egységesnek tûnik.

Rem Koolhas, az építész például azt állítja, hogy munkái, bár a váltakozást, az alakulás folyamatát, az ingadozást tükrözik, még a newtoni univerzumot lakó emberrõl szólnak. A tapasztalat vastag rétegekben ülepszik ezen a világon, melynek valódiságát szüntelenül kikezdik a mesterséges valóságok, köztük azok a fokozott gyorsasággal kialakuló és minden átmenet nélkül megszünõ képzõdmények, melyeket Francisco Varela mikrovilágoknak hív. Ezt a jelenséget nevezte a század elején Benjamin és Georg Simmel sokknak.

Végül idézzük fel a globális aréna alakját, ahol ez a fejlõdés végbemegy.

Norbert Wiener – Wikipédia

Könnyen megfeledkezünk a föld óriási térségeirõl melyeket eufémikusan még mindig fejlõdõ országoknak nevezünkmelyeket legjobb esetben is csupán periférikusan érintenek a számunkra oly elsöprõ, forradalmi változások. Egészen friss neurobiológiai kutatások azt mutatják, hogy korunk képi technikáinak hosszú távú használata tényleges fizikai elváltozásokat okoz az idegrendszerben.

A cyberspace-rajongók interaktív globális faluról dédelgetett álmával szemben egyre áthidalhatatlanabbá válik a szakadék az eltérõ technikai fejlettség szintjén álló társadalmak között.

S ha figyelembe vesszük a gyógyászati és a genetikai technika jövõjét, azzal kell számolnunk, hogy a a látás kibernetikája és gyógyászati nanotechnika, a genetikai szelekció egy, még a legõsibb pre-modern társadalmakban is elképzelhetetlen, új elit réteg, hierarchia és kasztrendszer kialakulásához vezet.