A látóhatár szélén. Délibáb a Balatonnál? Videó készült a káprázatos jelenségről
Alsó állású délibáb keletkezése A fata morgana keletkezésének szemléltetése alul: hideg levegő, fentebb: meleg levegő A különböző hőmérsékletű levegőrétegekben megvalósuló fénytörés miatt látszik az autó alatt a tükörképe a forró úton A magasabb hőmérsékletű levegő sűrűsége kisebb, a különböző sűrűségű rétegek törésmutatója pedig különbözik, és az eltérő törésmutatójú rétegek — inverziós felületnek nevezett — határfelületén a fény megtörik.
A tárgyakról érkező fénysugarak iránya megváltozik, és a tárgyakat nem — vagy nem csak — a valódi helyükön látjuk, hanem a szemünkbe jutó fénysugarak meghosszabbításában. Ilyen levegőrétegek általában a felszínnel közel párhuzamosanazaz lényegében vízszintesen helyezkednek el, de előfordul, hogy függőlegesen, például sziklafal mellett. A levegőben létrejövő törési jelenségek éppen ezért leggyakrabban a horizonton, vagy annak közelében jelennek meg, és sohasem attól távol.
Egyes délibábok során tapasztalható jelenségek pontosabb a látóhatár szélén, magyarázatában a fény hullámhosszától függő fényszórásnak a látóhatár szélén szerepe lehet.
A keletkezés okait illetve a tárgyak képének elhelyezkedése szerint a következőket lehet megkülönböztetni: Alsó állású délibáb, amikor a kép a tárgy valódi helye alatt jelenik meg.
Felső állású délibáb, amikor a kép a tárgy valódi helye felett alakul ki. De előfordulhat délibáb úgy is, hogy a kép a tárgy valódi helye a látóhatár szélén keletkezik.
A látóhatár szélén lehet különböztetni a jelenségeket aszerint is, hogy egyszerre látjuk-e a tárgyat magát és a délibáb formájában keletkező képét, vagy nincs megkettőződés, csak a légköri fénytörés miatt máshol látjuk a tárgyat, mint ahol valójában van. Az alsó állású délibáb kialakulásához nagy kiterjedésű, gyors felmelegedésre alkalmas és egységes földfelszín szükséges, ilyenek a sivatagifélsivatagi területek, vagy nyári hőségben az aszfalt - és betonfelszínek.
A teljesen száraz felületek egy része, vagy akár a teljes felület nedvesnek, vagy vízzel borítottnak látszik. Az állandóan változó, pocsolyaszerűnek tűnő kép tulajdonképpen a kék égről származik. Hasonló jelenség tapasztalható, amikor a hideg levegő van alul és a meleg felül.
- 10 gyakorlat a látás javítására
- Szezonbeli harmadik bajnokijára, egyben második hazai mérkőzésére készül a Balaton Bútor FC Veszprém, amely ma
- A Nap, a Hold meg a csillagok A látóhatár szélén
Az így kialakuló felső állású délibáb a valós tárgy felett jelenik meg. A közeli dolgok távolinak látszanak, a tengeren a horizont megemelkedik. Ez sötétben — és főleg, ha nem tudjuk, mit is látunk valójában — igencsak zavaró tud lenni.
Nagyon valószínű, hogy emiatt nem látták — nem láthatták — a jéghegyet a Titanic előtt. Megfigyelésük és fényképezésük sokszor nem egyszerű, a hajnalban illetve reggel nyugodtabb légkör idején alkalmasabbak a körülmények.
Délibáb (jelenség)
A látóhatár közelében — felette illetve alatta — lévő Napról figyelhetők meg a torzult Nap, az etruszk váza, a zöld sugárilletve a Novaja Zemlja-jelenségek. A naplemente idején a látóhatárhoz közelítő Nap képe sárgából vörösre vált, és alakja körből ellipszissé formálódik. A rövidebb hullámhosszú komponensek jobban szóródnak, a megfigyelőhöz inkább a hosszabb hullámhosszú pirosas fény jut el.
A földfelszínt követő légrétegekben — a Napról érkező — a felszínhez közelebb haladó fénysugarak jobban megtörnek, mint a távolabb haladók.
Délibáb a Balatonnál? Videó készült a káprázatos jelenségről
Ennek következtében a Nap alakja torzul, és a látóhatár szélén azt látjuk, hogy a Nap érinti a horizontot, akkor valójában már alatta van. Tengerparton, az inverziós rétegnél egy kicsivel magasabbról figyelve a naplementét, a tengerből egy másik Napot látunk felkelni, amikor a két kép összeolvad, leginkább egy vázára hasonlít, innen az alsó állású délibáb jelenségének elnevezése: etruszk váza.
Egyrészt a Napról közvetlenül is, másrészt és a földfelszín közelében lévő melegebb levegőrétegben töréssel irányt változtató nyalábok is a szemünkbe jutnak, szemészeti tanácsadás a szemésztől két képet látunk.
Napkelte illetve naplemente idején a Nap felett kicsivel egy kis zöld folt jelenhet meg, ez a zöld sugár jelenség. Az összetett jelenségben a fénytörésen kívül a levegőben lévő részecskéken megjelenő, szintén hullámhosszfüggő fényszórás is szerepet játszik. A részecskék koncentrációjától és méretétől függő szórás miatt a leggyakrabban megfigyelhető zöld színen kívül sárgás és ibolya színű komponens is lehetséges.
Az Oroszországhoz tartozó, sarkköri Novaja Zemlja nevű szigetcsoportról nevezték el az januárjában ott megfigyelt Novaja Zemlja-jelenséget.
A látóhatár szélén, Tartalomjegyzék
A holland felfedező, Willem Barents által vezetett expedíció telén esett a jég fogságába hajójával. A legénység nem várhatta, hogy az északi sarkkörön túli területen november 3-a és február 8-a között felkel a Nap, január vége felé azonban — két héttel a várva várt napkelte előtt — a legénység mégis megpillantotta a Napot a látóhatár szélén rövid időre.
A több napon keresztül is megfigyelt sarki délibábot Gerrit de Veer, a legénység egy tagja írta le naplójában. A Napról a látóhatárral nagyon kis szöget bezáróan érkező fénysugarak iránya a légkörben a fénytörés miatt megváltozik, a valójában a a látóhatár szélén pereme alatt haladó Nap mégis láthatóvá válik.
Idézetek - látóhatár
Magyarországona HortobágyonBugac környékén lehet leggyakrabban látni délibábot. Az úgynevezett hideg vízi délibáb a Balaton vízfelszíne felett is előfordul. Fata morgana[ szerkesztés ] Az elnevezés onnan ered, hogy az olaszországi Messinai-szorosban megfigyelt jelenséget kapcsolatba hozták az Artúr-mondakörben szereplő Morgan le Fayjel, Artúr király nővérével, tökéletes látású emberek tündér és boszorkány volt egy személyben.
A fata morgana megnevezést többféle légköri fénytöréssel kapcsolatos jelenséggel összefüggésben is használják néha, függetlenül a kialakulás körülményeitől.
Ettől eltekintve a szakirodalomban a felső délibáb egy speciális eseteként tárgyalják. A kialakuló légrétegek bizonytalan egyensúlyi helyzete miatt a keletkező képek alakja és mérete állandó változásban van, ami meseszerűvé teszi a természeti jelenséget.
